TravelLover

Prága (csehül Praha, [ˈpraɦa], németül Prag) a Cseh Köztársaság  fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség  részének nyilvánította.

Az „arany Prága” név valószínűleg I.Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347–78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a Prágai vár  tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II.Rudolf német-római császár  uralkodása alatt nevezték el „aranynak”.

Története:

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva  völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet. A mai Prága déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő. A területet i.e 9 és 6 között a germánmarkomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a longobárdok átvonulása után szláv  népcsoportok (csehek, dudlebek, lučanok stb.) i. sz. 500 táján jelentek meg a térségben, de hamarosan avar , majd frank befolyás alá kerültek. A Premysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk  halála után (895-ben) I.Spytihnev a német király vazallusa lett. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Premysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vysehradvból , illetve a Hradzsinból kormányozták.

Kialakulása (a linken olvashatod majd tovább mert hosszú):

Prága alapításáról több legenda is kering, egyik szerint Libuse fejedelemasszony a Vysehrad  tetejéről lenézve egy várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A legenda akár igaz, akár nem, Prágáról az első írásos emlékeket uralkodásuk idejéből, a 9. századból találunk. A város hamarosan a Cseh Királyság központja lett, s az egyik legfontosabb kereskedelmi központ Európában, ahova a kontinens minden tájáról érkeztek a kereskedők. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is. Az első említés róluk Ibráhim ibn Jákúb zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett – vagy mindennek köszönhetően – a vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában.

Nevezetességek (szintén a linkről olvashatod tovább mert hosszú):

Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket 1992 óta Prága történelmi belvárosa a Világörökség része.

Óváros (Staré Město)

Területén a 10. század elején apró, szétszórt települések keletkeztek, melyek fejlődését három főútvonal segítette elő, az utak mentén bajor kereskedők telepedtek le. Itt találtak menedéket az idegenből érkezett kereskedők, a királyi udvar piac-udvara az ő számukra volt fenntartva. A piac körüli telepek egyetlen községgé egyesültek, s ekkor emelték a városfalakat is, majd az egész negyed városi rangot kapott a királytól. A terület a 15.században  érte el fejlődése fénypontját. A huszita mozgalomban a kelyhesek központja volt.1784-ben az egységes Prága központja Jókai szerint „egyetlen nagyszabású múzeum”.

Kulturális élet:

Prága hagyományosan Európa egyik fontos kulturális központja. Több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, és a város utcai kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket.

A rendezvények közül kiemelkedő szerepet játszik a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, valamint az ősszel megrendezett dzsesszfesztivál.

Prágai sörözők,kocsmák:

Prága jellegzetességeihez, sajátosságához hozzátartozik a söröző (pivnica), a sörözők hangulata. A cseh polgárok mindennapi életéhez hozzátartozik a mindennapi, munka utáni sörözés, vagy csak "sörivás". Úgy mondják ugyanis, csak öt korsó sör elfogyasztásától beszélhetünk sörözésről, addig az csupán sörivás. A felkapottabb sörözőkben érdemes asztalt foglalni, éppúgy, mint nálunk mondjuk egy étteremben. Szintén kicsit meglepő, de nagyon kedves kulturális eleme a prágai sörözőknek a söralátéttel (sörkeksszel) történő rendelés: amennyiben asztalfoglalás után a középen elhelyezett alátétek közül magunk elé helyezünk egyet, az azt jelenti, kérünk egy korsó sört. Amennyiben a korsónk kiürül és az alátétet nem helyezzük az üres korsó szájára, automatikusan hozza a pincér a következő kört. A fogyasztást pedig az asztalunkon elhelyezett papírcetlin jelzi: minden egyes korsó sört egy rovátka jelöl. Sajnálatos módon ez a kedves rendelési szokás az utóbbi 10-15 évben erősen visszaszorulóban van, mivel a szokást nem ismerő külföldiek körében sok félreértésre adott alkalmat.

Néhány ismertebb prágai söröző:

U Fleku

U Zlatéhú Ítigra(Az Aranytigrishez) 

• Hostinec U Rotundi
• U Kalicha (A Kehely, a Svejkből)
• U Medvidků (A Medvebocsokhoz) 
• U Černého vola (A Fekete Ökörhöz)
• U Tomasu (Szent Tamás söröző)

Forrás:wikipédia

Link:http://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1ga